Fülszöveg:

/spoilermentes/

Ennél a könyvnél is egészen megfelelő a fülszöveg, csak pár gondolttal egészíteném ki.

 Számomra a könyv stílusa volt, ami mindent vitt, leginkább egy jól megírt skandináv krimihez tudnám hasonlítani - hangulatteremtése kiváló, könyörtelen őszinteség jellemzi, mindemellett jól felépített cselekménye van.

  Kifejezetten ajánlom olyanoknak, akik még csak ismerkednek a fantasy irodalommal, és nem szeretnének elsőre egy nehezen kibogozható, bonyolult világba csöppenni - éppen csak annyi benne a fikció, hogy megfűszerezze a történetet és egy kevés plusz elgondolkodni valót adjon.
 Sok benne a vulgáris kifejezés, és helyenként durva, véres, aki alapvetően nem szívesen olvas ilyet, annak csak óvatosan ajánlom.

Értékelés:

(Vigyázat! Nyomokban cselekményleírást tartalmazhat!)

"Senki nem tudja pontosan, mikor kezdett a természetfeletti valósággá válni. Azokat a bűnösöket, akik valaki más haláláért felelősek, misztikus átok sújtja: állatok szegődnek melléjük élő lelkiismeretként és a társadalomból való kiközösítettség jelképeként. A menő újságíróból a társadalom peremére került és egy családi tragédia következtében elállatosodott Zinzi December Johannesburgban él egy Lajhárral együtt, és különleges képessége segítségével eltűnt tárgyakat kutat fel. Amikor Zinzit a neves zenei producer, Odysseus Huron azzal bízza meg, hogy találja meg a lemezbemutató előtt álló popsztár ikerpár nemrég eltűnt lánytagját, Songwezát, olyan ügybe keveredik, ahol újságírói ösztöneire, régi és új barátokra, valamint misztikus képességére egyaránt szüksége lesz. Zoo City mélyén sötét titkok lapulnak."

 A könyv cselekményét nagy vonalakban le is fedi a fülszöveg, de mégsem gondolom, hogy ez különösebben zavaró spoiler lenne, egyszerűen csak nem ebben van a könyv erőssége, és amik az izgalmat adják, azok úgyis azok a bizonyos Zoo City mélyén lapuló sötét titkok.

 Elsőként a párbeszédek fogtak meg, a frappáns szurkálódások, meglepő válaszok - kifejezetten élmény volt őket olvasni. Nem volt hiány a szokatlan hasonlatokban sem, szeretem az ilyeneket, felvillanyozó erejük van számomra.
 Lavie Tidhar Oszama c. regénye kapcsán hallottam először bővebben a noirról, így nem nevezném magam szakértőnek, de tény, hogy a Zoo City is néhány elemében noir - a hangulatot, a főhős jellemét, sodródását tekintve.
 Általában nem rajongok az E/1-es elbeszélésmódért, az a jó, amikor szinte észre sem veszem, és itt most csak mások értékelését olvasva "tűnt fel", hogy jé, tényleg - azaz sikeresen beszippantott a könyv annyira, hogy ne kalandozzon el a figyelmem közben.

 Remekül eltalált a fiktív elemek aránya is, annyira jól mossa a valós elemek közé, hogy egyáltalán nem hat irreálisnak, teljesen természetes, hogy emberek mindenféle állatokat cipelnek magukkal/magukon, vagy hogy ennek kapcsán furcsa képességekre tesznek szert. Próbáltam kitalálni, vajon van-e szándékosság abban, hogy ki milyen állatot-képességet kapott, de legtöbb esetben egyszerűen kevés a rendelkezésre álló adat, az biztos, hogy Odysseus Huronhoz tökéletesen passzolt az a hatalmas albínó krokodil...

 Az egész könyvre jellemző, hogy kevés a kiegészítő háttér-információ - a legtöbb dolgot csak sejteni lehet, illetve a betoldott ismertető fejezetek adnak némi támpontot, mindezzel együtt én valahogy mégis várnám, hogy legyen folytatása - egy új ügy, egy újabb nyomozni való, aminek kapcsán folyamatosan csepegtetve egyre többet tudhatnánk meg Zinziről és Benoit-ról.

 Sajnos körülbelül annyit tudok Dél-Afrikáról, amit földrajz órán tanultunk, illetve néha megkavartak az idegen szavak, el tudtam volna viselni itt-ott némi lábjegyzetet, esetleg egy utószót, amiben kicsit felsötétítenek, enélkül is érthető minden, de kíváncsi lettem volna pár dologra.
 Akármennyire is indokolt sok esetben a trágárság, én egyelőre még mindig nem tudok hozzászokni, hogy könyvben leírva olvassak ilyet, főleg ilyen mennyiségben, holott ettől csak hihetőbbé válik mind a világ, mind a karakterek...

 Összefoglalva azt tudnám mondani, hogy Lauren Beukes tényleg remekül ír - nem állítanám, hogy külön-külön a regény bármelyik eleme a padlóra küldött volna (karakterek, cselekmény, fantasy-világ...), de annyira jól van összegyúrva, hogy az egész sokkal többet tud, mint a részek összessége!
 Kifejezetten kíváncsi vagyok a Moxylandre, amely 2013 februárjában várható magyarul.

EZ ITT A REKLÁM HELYE

Blogunk is bekapcsolódott az Ad Astra Kiadó affiliate programjába, így ha felkeltette az érdeklődésed a blogbejegyzés a könyv iránt, és vásárlásra is adnád a fejed, kérlek tedd azt a jobb oldali sávban található widget-en keresztül! :) Köszönjük! :) ELKÖLTÖZTÜNK! Ezentúl itt vásárolj: http://kritikussokk.blogspot.hu/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.